Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani, de a politikai vezetés - úgy tűnik - nem tesz eleget azért, hogy az éghajlatváltozást helyi szinten a lehetőségek szerint kezelje.

Az erdőborítottság klímamódosító hatását a legutóbbi évtizedben kezdték intenzívebben vizsgálni [1]. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdő 2-3-szor több vizet képes páraként a légkörbe juttatni, mint az erdőmentes terület, ugyanakkor a víztároló képessége is nagyobb. Ezt azt jelenti, hogy kiegyenlítő hatása van: a leeső csapadék eltávozását lassítja, közben állandó párologtatással egyenletesen juttatja vissza a vizet a légkörbe. Konkrétan csökkenti az árvizek intenzitását, előfordulását és egyenletesebbé teszi a csapadékutánpótlást a párolgás miatt gyakoribb konvektív csapadékképződéssel. Ez mellett csökkenti az átlaghőmérsékletet azzal, hogy elnyeli a sugárzást, hőt von el a párologtatással, és sugárzást ver vissza a fokozott gomolyfelhő képzéssel. További pozitívum, hogy nyáron hűtő, télen fűtő hatás érvényesül, azaz hőmérséklet-kiegyenlítő hatása is van, a csapadékképző hatás pedig nyáron érvényesül.

A REMO regionális klímamodell eredményei alapján Magyarországon az erdőterület változása, amennyiben nagy kiterjedésű területeket érint,  befolyásolja a regionális éghajlati viszonyokat [2]. A modellszámítások szerint az erdőterületek jelentős növelése a nyári csapadékmennyiséget 10-15%-al képes növelni, az átlaghőmérsékletet pedig 1 °C-al képes csökkenteni. Ezzel szemben az erdőterület csökkenése ellentétes hatást vált ki: szélsőségesebbé teszi az éghajlatot.

Magyarország éves átlaghőmérséklete 1985-2016 között (Forrás: OMSZ adatok)

Nem csak az erdőborítottság aránya, hanem az erdő összetétele is lényeges tényező. A természetközeli erdő ugyanis erőssebb hatással bír, mert a lombkorona többszintű, tömöttebb, a holtfa és a talaj szervesanyagtartalma - és így a vízmegkötő képessége - is nagyobb.

Az erdővel borított felület pozitív klímamódosító hatásai:

  • nagyobb sugárzáselnyelő képesség: csökkenti a légkör felmelegedését
  • nagyobb párologtató képesség: hűtő hatás, felhőképző és csapadékgeneráló hatás
  • nagyobb vízmegtartó képesség: árvízmegelőző és eróziócsökkentő hatás
  • a hatások az éves ingadozásokat is csökkentik: nyáron párologtatás, sugárzáscsökkentés, csapadéknövelés, hűtés; télen pedig sugárzáselnyelés, fűtés

Javaslatok:

  • Ösztönözni kellene az erdőtelepítést, lehetőleg őshonos fajokkal, ehhez uniós források is rendelkezésre állnak. Ennek természeti akadálya nincs, hiszen Magyarországon a természetes erdőborítottság 85% lenne [3], ezzel szemben a jelenlegi erdőborítottság mindössze 19% [4].
  • Meg kellene emelni az enegélyezett vágáskort, ezzel is növekedne az erdőterületek faborítása (és nem mellékesen növekedne a fajgazdagság).
  • Ösztönözni kellene a természetközeli erdőgazdálkodást: nagy mennyiségű elegyfaj használata, holtfák védelme, szálalásos erdőgazdálkodás: ezzel növelhető lenne a meglévő erdők klímajavító hatása. Jelenleg az ország 19% erdőterületének mindössze 7,5%-a természetközeli, a többi fajszegény, ültetvény jellegű [4].

Források:

[1] Egy erdő és parlagterület vízforgalmának összehasonlító vizsgálata, Móricz Norbert, PHD értekezés

[2] Az erdő – klíma kölcsönhatás elemzése a REMO regionális klímamodell segítségével, Gálos Borbála, PHD értekezés

[3] Erdők a világban, Európában és Magyarországon

[4] A magyarországi erdők helyzete, Gulyás Levente, WWF

Joomla templates by a4joomla